|
A reklámfogyasztást a hirdetési anyagok megálmodó, elkészítői valamint a célközönség alakítja. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy nem mindegy, hogy a közönség, hogyan viszonyul az adott reklámhoz, ezért a gyártó részéről se elhanyagolható a kommunikációs csatorna megfelelő kiválasztása. Egyszerűsítve kissé a dolgokat, vizsgáljuk meg a legalapvetőbb kérdést: a fogyasztó szereti/szeretheti a reklámokat?
A válaszom igen. Ezt bizonyítja a következőkben bemutatásra kerülő „házi kutatás is”. A felmérést 2010 tavaszán készítettem, a kérdőívet több mint 160 személy töltötte ki. Fontos tudni, hogy felmérés kérdéseire az interneten lehetett válaszolni, tehát csak online felhasználok férhettek hozzá, ez bizonyára igencsak befolyásolta az eredményeket, minthogy az sem elhanyagolandó, hogy a célközönség az új média generációból való, a válaszolók átlagéletkora 22 év (lányok és fiuk szinte fele-fele arányban).
Nézzük tehát a tényeket: A közhiedelemmel ellentétben a többség nem utálja a reklámokat, a válaszolok 27%-a pozitív véleménnyel van róluk, 46%-s semlegesnek ítélte meg viszonyulását a hirdetésekkel, és csupán 26% vélekedett negatívan a reklámokról. Tehát a reklámokról való általános vélekedés a fiatalok körében egyáltalán nem nevezhető negatívnak, ez nagy lehetőségeket kínál a reklámszakemberek számára, a vírusreklámok terjedéséhez. Ezen adatokból követheztetve, elmondhatjuk, hogy vannak jó reklámok, és a fogyasztók képesek elfogadni azokat, sőt sokszor pozitívan gondolkodni róluk, nem pedig ellenségként, a diktatórikus befolyásolás megtestesítőjeként gondolni rájuk.
Tehát a fiatal generáció, mint célközönség nem zárkózik el a reklámok elől, azonban kíváncsi voltam, hogy hol lehet őket leginkább elérni. A kérdőívet kitöltők 48%-a naponta kevesebb mint 1 órát tölt TV nézéssel, és a rádió hallgatásra se szán sokkal több időt. Azonban mikor az internetet használatról kérdeztem őket, a válaszolók 55%-a saját bevallása szerint naponta több mint 3 órát használja azt (itt fontos megjegyezni, hogy ez nagyrészt elsődleges fogyasztás, hiszen a másodlagos internet használat nem jellemző).
Ezen adatok fényében elmondhatjuk, hogy az online reklámpiac értéke növekedni fog és hatalmas lehetőségeket tartogat még a reklámügynökségek számára. A cégek többsége már ráébredt erre, mégis a hirdetésre szánt költségvetésük nagy részét még mindig hagyományos reklámozási módokra költik el. A Netsurvey Internetkutató Intézet jelentése szerint a magyar vállalatok fele használta az internetet reklámozásra 2002-ben. A cégek többsége marketingkommunikációs keretének körülbelül két százalékát költi el nettes reklámokra, listaáron. Ezek valóban alacsony értékek, de a mutatók folyamatos növekedést jeleznek.
Az online reklámpiac értékének növekedése a reklámkerülés szempontjából is érhető, ezt bizonyították a válaszadók is. A fiatalok többsége a televíziós műsorokat megszakító reklámok idején csatornát vált vagy mással foglalkozik, azonban jóval kisebb ellenállást tanúsitt a rádió vagy internetes reklámokkal szemben. A fiataloknak készült kérdőív szerint a kitöltők 42%-a a weboldalakon átkattint ha figyelemfelkeltő és számára érdekes banner hirdetéssel találkozik. Ennél csak nagyobb sikernek örvendhetnek a nagyobb kreativitást igénylő reklámok, hiszen 45%-a a fiataloknak megosztja a talált érdekességeket azon barátaival akiket tudja, hogy esetleg érdekelhet (és szinte minden válaszadó a talált érdekességeket legalább egy személyhez továbbítja), tehát terjesztővé válik, ami tovább csökkenti az adott reklámtól való élzárkózást, sőt új potenciális ügyfelekhez juttatja el azt. Eszerint a célközönség által elfogadott, jónak (“vagánynak”, “menőnek” stb.) ítélt reklámok terjednek és nagy sikert aratnak. Több válaszoló is azt mondta, hogy a jó reklámok érdekes tartalomként is kezelhetők. Fontosnak tartják, hogy eredeti legyen vicces és izgalmas. Ezen jellemzőkkel bíró vírusreklámok már bizonyítottak is az elmúlt néhány évben. Sokszor alacsony költségvetés mellett is igen csak nagy sikereket elérve, több millió felhasználóhoz eljutva.
Úgy vélem a fiatalok körében a jó reklám egyre inkább jó tartalommá minősül át, ez nem azt jelenti, hogy elveszti hatását, hanem a viszonyulás változását, mely elősegíti a hírdetés terjedését. A következő videót csak a youtubon közel 24 millióan nézték meg, és még számos változatban megtalálható az interneten:
A következő pedig egy nagyon jól kitalált és szépen kivitelezett reklám (2010), mely többek szerint is komoly díjakra számíthat, azonban még nem vált valódi vírussá és talán nem is ez a célja:
Az interneten pedig olyasmi is helyet kaphat, amit esetleg a TV vagy rádió műsorok etikája nem enged meg, és általában ezek valóban vírusként terjednek, a következő reklámfilm több mint 20 milliós nézettsége sem elhanyagolható:
A reklámoktól nem kell félni, csak erősen ragaszkodni az önálló döntéshozatalhoz. A jó reklámok esetében pedig döljünk hátra és élvezzük azokat: |