Kulturális fogyasztás. Olvasás-kultúra

Az olvasás nem pusztán szép, hanem valóban hasznos időtöltés is, s minden korosztály életében teret kellene nyernie. A diákok esetében azonban jelentősége felmérhetetlen: iskolai eredményességük, s későbbi boldogulásuk múlhat azon, hogy olvasnak-e szabadidejükben. Az olvasás közvetett hatásain keresztül fejleszti a koncentrációt és a képzelőerőt, javítja a matematikai műveletmegoldó-képességet, másfelől pedig nem csupán tényszerű ismereteket közöl, hanem az emberi társadalom működését és az emberi jellem sokszínőségét is megismerteti a fiatalokkal. Az olvasás mindezek következtében a kulturális tőkébe való befektetés, amely a későbbiek során az egyik legjobban megtérülő befektetés lehet az egyén részéről. (Kóródi, 2005)
Kulturális fogyasztással kapcsolatosan Gereben Ferenc és munkatársai csaknem egy évtized óta folytatnak felmérést hét közép-európai ország (az egyik az anyaország) magyarsága körében.
Az erdélyi kulturális fogyasztásról a következőket állapították meg. Jó néhány tevékenységhez az erdélyiek vonzódtak a legerősebben, így a természetjáráshoz, a társas élethez, kiugróan magas értékkel a szépirodalom olvasásához, továbbá a folyóirat olvasásához, műkedvelő tevékenységekhez, és néhány kulturális intézmény (mozi, színház) látogatásához. Sajátos módon igazolódnak vissza máshol ismertetett értékorientációs megfigyeléseik. Erdély és Kárpátalja értékrendje között – a sok hasonlóság mellett-  épp a kultúrához való viszony tekintetében találnak jelentős eltéréseket. Kárpátalja főleg a kultúraközvetítő intézmények iránti érdeklődés negatív csúcsaival tűnik ki, Erdély pedig a kulturális értékekhez való tradicionális-konzervatív ragaszkodásával, amely nemcsak a szépirodalomhoz, színházhoz stb., hanem a természethez és az interperszonális kapcsolatokhoz való vonzalmában is kifejeződik. Ugyanakkor mindkét régió kulturális orientációjában mejelennek már a kommercializálódás jegyei is.
A könyvolvasás gyakoriságára vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a hét ország közül a jelentős regionális kulturális hagyománnyal rendelkező erdélyi magyarok a legszorgalmasabb könyvolvasók. Reprezentatív adatok szerint a könyvolvasók aránya 6-7 %-al magasabb a megfelelő magyarországi adatnál: mintegy 70%-os. A nem olvasók általában az inaktívak csoportjában, a nagyon ritkán olvasók pedig a fizikai foglalkozásuk körében érik el a legmagasabb arányszámot, míg a rendszeres olvasás a legadekvátabb társadalmi közegének az értelmiség mutatkozik.

Kultúratermelés Romániában

Az egész országra kiterjedő felmérést Romániában a Kulturális Minisztérium végzett. 2007-es jelentése rámutat arra, hogy a romániai kultúrateremtés és –fogyasztás sokkal alacsonyabb, mint Európában.
A könyvek területén nem áll rosszul Románia, mivel évről évre egyre több új mű jelenik meg és a könyvtárak is jól működnek. 100 ezer főre 13,4 közkönyvtár jut, és ezzel Dánia 2005-ös, illetve Svédország 2003-as színvonalát éri el. A balti országokban jelenleg 40 könyvtár jut 100 ezer lakóra. Annak ellenére, hogy számos új könyv jelenik meg a piacon, ez nem jelenti azt, hogy ez el is jut az olvasókhoz: Romániában 2,3 új könyvhöz lehet hozzájutni évente, ez a 2004-es francia, illetve a 2002-es holland állapotokhoz hasonlítható, de nagyon távol áll az északi országoktól, ahol 7 könyv jut egy főre.A moziba járás tekintetében az ország a sor végén kullog. Romániában az elmúlt 17 évben majdnem semmi nem változott, és az egyetlen ország Kelet-Európában ahol nem privatizálták a mozikat. Számszerűen ez azt jelenti, hogy 100 ezer főre 0,4 mozi jut szemben a spanyol helyzettel, ahol 10 mozi jut ugyanennyi emberre. Ez nem azt jelenti, hogy a romániaiak nem néznek filmeket: 75%-uk a tévében, 20%-uk otthoni DVD lejátszóján nézi meg őket, 33%-nak van otthon számítógépük és 28% használja az internetet.
A kulturális intézményeket tekintve sem áll túl jól Románia. A statisztika szerint vidéken ezek az intézmények majdnem teljes mértékben hiányoznak. A helyzetért az urbanizáció alacsony foka a felelős. Ez látszik a lakosság zenei ízlésén is, amely ugyanazt a „balkáni” trendet követi, mint Szerbiában, Bulgáriában és Törökországban: az első helyen a népzene áll (Az EU-ben ugyanezen a helyen a pop/rock áll), ezt követi a helyi könnyűzene, a manele és a klasszikus zene.