|
A világon több millió ember fogyaszt valamilyen drogot. A kemény drogokon kívül, amit kábítószernek is szoktak nevezni, sokan fogyasztanak szelídebbeket is, mint a teában, kávéban, colában levő koffein vagy a szeszes italokban levő etil-alkohol. Ezek az anyagok kis mennyiségben nem ártalmasok, és nem befolyásolják az élettani folyamatokat. A legtöbb országban pedig szabadon fogyaszthatóak.
Vannak azonban rendkívül veszélyes és ezért tiltott drogok is. A heroin és a kokain, melyeknek a puszta birtoklása is büntetést vonhat maga után, egyértelműen ide tartozik. A legtöbb országban a marihuána fogyasztását is tiltják. Érdekes a helyzet viszont Észak-Afrikában. Itt a marihuánának szabad a fogyasztása, viszont az alkohol árusítása nem mindenütt engedélyezett. Vannak olyan iszlám országok is, ahol szigorúan tilos a szeszes italok fogyasztása. Dél-Amerika egyes részein pedig a kokain majdnem olyan szokványos élvezeti cikk, mint nálunk a kávé vagy a tea. Ázsia némely országában pedig sokan rendszeresen és szabadon fogyaszthatják az ópiumot.
A drogfogyasztás az 1960-as években jelent meg Magyarországon, az első kábítószeres halálesetet is ekkor regisztrálták. Később, az 1970-es években tűnt fel a politoxikománia: az alkoholt kombinálták az egyébként altatóként és nyugtatóként használt gyógyszerekkel. Ekkor terjedt el a szerves oldószerek inhalálása (szipuzás), amely az 1980-as évek közepére vesztett a jelentőségéből. Az első pszichostimulánsok (kokain, amfetamin) használata szintén erre az időre tehető. Depresszánsok közül a leggyakrabban az ópiátokat ( morfium, codein, hydrocodin) használták.
Romániai adatokat a drogok megjelenését, elterjedését, az ezt megelőző korai intézkedéseket illentően sajnos nem igazán lehet találni. Egy tanulmányban olvasható néhány információ erre vonatkozóan. Eszerint Romániában körülbelül az 1970-es, 1980-as években jelentek meg az illegális drogok, és az adatok hiányosságát a diktatórikus rendszer cenzúrája magyararázhatja.
Négy évente rendezik meg az ESPAD felmérést Európában, melynek célja, hogy adatokat gyűjtsenek a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól, megfigyeljék a fiatalok fogyasztásában végbemenő változásokat, valamint hogy országonként összehasonlítsák az eredményeket. Az első felmérést 1995-ben végezték 26 ország részvételével. Majd 1999-ben került sor adatfelvételre 30 országgal, 2003-ban és 2007-ben 35 országgal. A következőkben a 2007-es kutatás főbb eredményeinek összefoglalóját lehet olvasni.
Dohányzás
Európában a diákok több mint fele (58%) kipróbálta már a cigarettát. Európában leginkább az osztrák, cseh, litván és bolgár fiatalok dohányoznak. A magyar fiatalok Európa közép mezőnyében találhatóak, de a napi rendszerességgel dohányzók aránya magasabb az európai átlagnál.
Az európai átlag szerint a rendszeres dohányzás inkább a fiúkra jellemző, de Magyarországon az alkalmi és a rendszeres dohányzás is elterjedtebb a lányoknál, mint a fiúknál.
Európa diákjai körében a dohányzás 1999 óta egyértelműen mérséklődik. Magyarország négy év késéssel követi az európai trendet. A 2007. évi adatok már itt is a dohányzás csökkenését mutatják a fiatalok körében.
Alkoholfogyasztás
A rendszeresebb ivás legelterjedtebb Ausztriában, Dániában, Csehországban, a Man Szigeten és Németországban. Európában a rendszeres alkoholfogyasztás némileg csökkent 2007-ben. A Magyar fiataloknál ez a javuló tendencia még nem figyelhető meg. A Magyar fiatalok kevesebb sört, viszont több töményitalt és kétszer annyi bort fogyasztanak, mint kortársaik. A magyar fiatalok körében a lerészegedés az európai átlag körül alakul.
A nagyivás (legalább öt ital egymás után történő elfogyasztása) szintén elterjedt. Európában a fiatalok 43%-a, és Magyarországon is minden harmadik diák legalább egyszer ivott ekkora mennyiséget a kérdezést megelőző hónapban. Magyarországon a lányok ivási szokásai egyre hasonlóbbá válnak a fiúkéhoz. A 2007. évi adatok azt mutatják, hogy a fiatalok alkoholfogyasztása egyre inkább a hétvégi nagyivás irányába tolódik el.
Tiltott szerek
Európában minden ötödik diák kipróbált már valamilyen tiltott szert. A tiltott szerek kipróbálása legnagyobb arányú Csehországban és Spanyolországban. Magyarországon az átlagosnál kevesebb fiatal használt már az életében valamilyen tiltott szert. Egész Európában a legelterjedtebben használt tiltott szer a marihuána.
A 2007-ben a tiltott szert kipróbálók aránya a legtöbb európai országban csökkent a korábbi évekhez képest. Ez a csökkenés a marihuána fogyasztás mérséklődésének köszönhető.
Egyéb szerek Míg a tiltott szerek életprevalencia értékei alapján Magyarország a mérsékelt fogyasztású országok között található, addig a gyógyszert alkohollal együtt kipróbálók aránya csak Csehországban magasabb, mint nálunk. Magyarországon a gyógyszer alkohollal együtt történő fogyasztása nemcsak jelentősen meghaladja az európai átlagot, hanem a változások is ellentétes irányúak. Míg Európában 1999 óta csökkent a fogyasztás, addig Magyarországon folyamatosan nő a gyógyszert alkohollal valaha próbálók aránya.
Végül az a következtetés vonható le, hogy a magyar fiatalok fogyasztásában bekövetkezett változások követik az európai trendeket: csökken a dohányzás, csökken az alkoholt rendszeresen fogyasztók aránya, csökken a marihuánát kipróbálók aránya, tovább nő az alkalmankénti nagyivás, nem változik a marihuánán kívüli tiltott szerfogyasztás. Ezzel ellentétben a magyar fiatalok Európa élvonalába tartoznak a nyugtató/altató fogyasztás, a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása, az öngyilkossági kísérleten való gondolkodás, az önbecsülés hiánya alapján. |
