·
A filmfogyasztás a 20. századtól napjainkig, és a fogyasztói-élmény átalakulása
·
A közösségi média fogyasztói napjainkban
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (3. rész): Az internetes médiumok és a blogok ismerete és használata
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (2. rész): A keresőoldalak használata, és a weblapkészítés
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (1. rész): Az internet jelenléte
·
A marosvásárhelyi másodéves kommunikációs hallgatók filmnézési szokásaik, magatartásuk (2. rész)
·
Egy kis felmérés (reklámfogyasztás III.)
·
A marosvásárhelyi másodéves kommunikációs hallgatók filmnézési szokásaik, magatartásuk (1. rész)
·
Alkohol fogyasztás, adatok
·
Új trendek (reklámfogyasztás II.)
·
Reklámkerülés (reklámfogyasztás I.)
·
Kultúrafogyasztás. Olvasás
·
Néhány szó a drogfogyasztásról
·
Kávéfogyasztási szokásaink
·
Internetfogyasztás Romániában
·
Rögzített zene és zenefogyasztás
·
A borfogyasztásról
·
Napi internetfogyasztásunk - Második rész
·
Napi internetfogyasztásunk - Első rész
·
A fogyasztást befolyásolók...
18, 21, 22, 4, 27, 11
|
|
Írta: Tamás | 2010. május 28. péntek, 21:37
|
A kávé egy speciális élelmiszeripari termék. Napjainkban pedig a belőle készült ital világszerte elsőrendű élvezeti cikknek tekinthető. Történelemi homály fedi a kávé felfedezését, nem tudjuk, ki jött rá, hogy a kávé emberi fogyasztásra alkalmas. Számos legenda foglalkozik ezzel a témával.
A legvalószínűbb Kalid etiópiai kecskepásztor elbeszélése, amely a Krisztus utáni 3. évszázadból származik. Kalid megfigyelte, hogy kecskéi egy bizonyos bokor leveleinek és termésének elfogyasztása után nagyon élénké váltak és éjszaka nem tudtak elaludni. Kíváncsiságában megkóstolta a növényt, és az élénkítő hatást önmagán is tapasztalta. Stimuláló hatása miatt kávét először Etiópia kora keresztény kolostoraiban készítettek, hogy elnyomják a hosszan tartó vallási ünnepségek során tapasztalható fáradékonyságot.
A kávécserjének nevezett örökzöld növény termésének, azaz a kávébab magjainak feldolgozásával készül a kesernyés ízű ital. A folyamat a kávébabok szüretelésével kezdődik. Ezt kézzel végzik, mivel csak az érett piros magokat szabad leszedni. Ezt követően a termőhelynek megfelelően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután elszállítják. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik. A kávészemek pörkölése után a kávét különböző módon lehet elkészíteni. Eltérések lehetnek a kávé–víz arányban éppúgy, mint a különböző ízesítőszerek használatában. A kávé sajátos formát ölthet a fogyasztás helyszínének megfelelően. A kávé egy termék, míg a kávézás egy szolgáltatás. A kávét fogyaszthatjuk otthon vagy publikus helyeken, például kávézókban, amelyek speciálisan a kávézás céljából jöttek létre. Azt mondhatnánk, hogy a kávét otthon fogyasztjuk, viszont a kávézás fogalma inkább a kávézóhoz kapcsolódik, amikor a kávéház, mint szolgáltatás kap nagyobb hangsúlyt.
A kettő nagyban különbözik, hiszen, amikor otthoni fogyasztásra vásárolunk kávét, akkor csomagolt, márkázott kávét veszünk. Ezt általában egy nagyobb bevásárlóközpontban vásároljuk meg. Egy csomag kávét több alkalommal fogyasztunk el. Ez a folyamat kizárólag otthon történik, tehát az üzletben megvásárolt csomag kávét hazavisszük és otthon kerül sor az elkészítésére. Ez azt jelenti, hogy nem a vásárlás helyszínén történik a fogyasztása, tehát a vásárlás és a fogyasztás időben elválik egymástól. Ezzel ellentétben a kávézóban a terméket a szolgáltatással együtt vásároljuk meg, tehát a fogyasztás és a vásárlás egy időben történik. Ez esetben a fogyasztás és vásárlás gyakorisága azonos, hiszen a megvásárolt terméket a helyszínen fogyasztjuk el. Ha kávézóban fogyasztjuk a kávét, akkor nem látjuk ennek a csomagolását. A felszolgáló egy csésze kávéval szolgál ki, amely mellé sok esetben, a helyszíntől függően, egy kifli, egy sütemény, egy keksz is jár. Ebben az esetben nem játszik szerepet a csomagolás a döntésünkben, viszont, amikor árúházakban, bevásárlóközpontban vásárolunk otthoni fogyasztásra kávét minden bizonnyal nagy szerepet játszik a kávé csomagolása, abban, hogy melyik márka mellett döntünk. Ez esetben a szervírozás elmarad. Amikor otthon fogyasztjuk, a kávét inkább egyéni tevékenységet végzünk, míg, ha kávézóban kávézunk, inkább társasági eseményként éljük meg. Nagy különbség van az otthoni kávéfogyasztás és a kávéházi kávéfogyasztás között abban is, ahogyan az elkészül. Amikor otthon készítjük a kávét, kibontjuk a kávécsomagot, és abban készen őrölt kávét találunk, amelyet a kávéfőző gépbe rakunk és percek alatt készen van. Viszont a kávéházban rendszerint szemes kávéból készítik a kávét, amely sokkal frissebb és aromásabb, mint az otthoni.
Nagyon sokan kezdik a napot egy csésze kávéval, ez azt jelenti, hogy a kávé fogyasztása nagyon nagy jelentőséggel bír. A kávé, valamint kávézás hozzájárul a szocializálódáshoz is, valamint rituáléként is felfogható. Ha otthon fogyasztunk, kávét inkább a rituálé kedvéért tesszük. Sok ember örömét leli abban, hogy reggel, amikor felébred, megfőzi a csésze kávéját és érezheti annak illatát, ugyanakkor egy kifli mellett, egy újság mellett azt kortyolgathatja. Vannak azonban e rituálénak negatív hatásai is, hiszen sok esetben függővé válhat az ember, és ilyen esetekben, ha nem issza meg a napi adag kávéját megszokott időben, például reggel, akkor fejfájással kell küszködnie. Vannak olyanok, akik csak akkor isznak kávét, ha kávézóba mennek. Valószínűleg ezt a helyet alkalmasnak találják az ismerkedésre, a kommunikációra. Megfelelő a kávézó arra, hogy az ember kollégáival, osztálytársaival, munkatársaival találkozzon és egy csésze kávé mellett elbeszélgessen. Ez nagymértékben segíti az emberi kapcsolatok javulását. Napjainkban a kávét már nemcsak ital formájában fogyasztják. Nagyon sok élelmiszerben, mint összetevő, felhasználják. Az áruházakban nélkülözhetetlenek azok a termékek, amelyek kávéízesítésűek. Ilyenek például a kávé ízű csokoládék, cukorkák, sütemények, jaurtok, és hasonló finomságok. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a kávé egy nélkülözhetetlen árucikk, amelynek fogyasztása nagyon fontos a társadalom számára, és ez a jelentőség egyre csak növekszik.
Általában a fejlett országokban magas a kávéfogyasztás aránya, azonban hazánkban, Romániában lassan fejlődnek a kávéfogyasztási szokások. A Román Kávé Társaság szerint nagyon kevés kávét fogyasztunk, kevesebbet, mint a magyarok és a bolgárok. Pedig a kávénak nagyon sok pozitív hatása van és méregtelenítő forrás is. A magas adok, az alacsony jövedelem és az információ hiánya mind olyan tényezők, amelyek miatt kevesebb kávét fogyasztunk. |
|
|
