·
A filmfogyasztás a 20. századtól napjainkig, és a fogyasztói-élmény átalakulása
·
A közösségi média fogyasztói napjainkban
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (3. rész): Az internetes médiumok és a blogok ismerete és használata
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (2. rész): A keresőoldalak használata, és a weblapkészítés
·
Erdővidéki fiatalok internetezési szokásaik (1. rész): Az internet jelenléte
·
A marosvásárhelyi másodéves kommunikációs hallgatók filmnézési szokásaik, magatartásuk (2. rész)
·
Egy kis felmérés (reklámfogyasztás III.)
·
A marosvásárhelyi másodéves kommunikációs hallgatók filmnézési szokásaik, magatartásuk (1. rész)
·
Alkohol fogyasztás, adatok
·
Új trendek (reklámfogyasztás II.)
·
Reklámkerülés (reklámfogyasztás I.)
·
Kultúrafogyasztás. Olvasás
·
Néhány szó a drogfogyasztásról
·
Kávéfogyasztási szokásaink
·
Internetfogyasztás Romániában
·
Rögzített zene és zenefogyasztás
·
A borfogyasztásról
·
Napi internetfogyasztásunk - Második rész
·
Napi internetfogyasztásunk - Első rész
·
A fogyasztást befolyásolók...
18, 21, 22, 4, 27, 11
|
|
Írta: Tamás | 2010. május 27. csütörtök, 08:41
|
A médiumok, a sajtó, a rádió, a televízió, ugyanakkor más információs és közlési rendszerek felé is kaput nyitó új média teljesen behálózzák életünket és mindennapjainkat. A nyomtatott könyv megjelenése óta a tömegkommunikációs eszközök folyamatos fejlődésen mentek keresztül. Egyik legfontosabb előrelépés az újság megjelenése volt, amelyet a rádió és a televízió követett. Napjainkban az új média korát éljük.
Említésre méltó a “természetes médiafejlődés”, amely alatt azt értjük, hogy a tömegkommunikációs eszközök folyamatosan egymás után jelentek meg a történelem során. A társadalmi életre, ugyanakkor az egyéni szintű szokásokra, viselkedésekre, a társadalmi interakciók milyenségére, nagy hatással volt a tömegkommunikációs eszközök fejlődése.
Ma már természetesnek tűnik az, hogy az idős emberek újságot rendelnek meg, és olvasnak, a szülők az újság mellett televíziót néznek és rádióműsorokat követnek, a gyerekek a televíziót nézve nőnek fel, és a gyerekek már nagyon fiatal korukban megismerkednek a számítógéppel, amely azonban már nem sorolható az új médiához. Már az internet sem tekinthető új médiának. Annak csak előjeleit látjuk például az internetes rádiózásban és televíziózásban, az adattárakban való keresgélésben, valamint a saját honlapgyártásban. Az internetes kommunikáció
Az internetet a többi tömegmédiumtól az interaktív kommunikációs jellege különbözteti meg. A felhasználó kiválaszthatja, hogy milyen információkat akar megszerezni, valamint lehetősége van bármilyen információt közzé tenni.
Napjainkban nagyon gyors iramban nő az információk mennyisége, ahhoz képest, hogy milyen ütemben képes azt az ember befogadni és feldolgozni. Az internet is hozzájárul az információk bővüléséhez és terjedéséhez. Az információ salakinformációkkal is keveredik. Az internetkorszak megváltoztatja a kultúrát, a kommunikációt, átalakítja, átrendezi a nyelveket.
Az emberek az internetet nagymértékben fogyasztják. Mind az egyének, mind a szervezetek széleskörűen fordulnak az internet nyújtotta szolgáltatásokhoz. Az egyének rendszerint tájékozódnak, információkat keresnek, ügyeiket intézik, szórakoznak, játszanak, beszélgetnek, leveleznek, olvasnak, barátokat szereznek a világhálón, míg az intézmények ügyviteleiket és kommunikációjukat tehetik könnyebbé és áttekinthetőbbé az internet által. A munkavégzés sokkal egyszerűbb, ugyanakkor a kommunikáció folyamatai is, hiszen például amit eddig ceruzával írtak össze, napjainkban már adatbázisokban tudják összesíteni, és ezeket az adatokat könnyen hozzáférhetővé tudják tenni mindenki számára, széles kőrben. Elég nehéz tájékozatlannak maradni az internet korszakában, hiszen annyira széles körű az információ, számtalan online adatbázis létezik, internetes könyvtárak, múzeumok, amelyek információval járulnak hozzá minden ember tudásához. A legnagyobb gond inkább az információszűréssel van, hiszen hiába van tengernyi információ, amelyet könnyen elérhetünk az internet segítségével, ha az nem értékes, nem megbízható, nem érvényes.
Internetfogyasztás Romániában
Romániában is folyamatosan nőtt az internetkapcsolatok, illetve az internethasználók száma. 2005-ben 1,2 millió az internetkapcsolatok száma, 2007-ben ez a szám már 4,52 millióra növekedett. Az internet hozzáférések fele szélessávú.
A Gallup Románia (2006) által végzett felmérések szerint Romániában az internethasználók aránya 21 százalék. A megkérdezettek 14 százaléka állította azt, hogy rendelkezik internetkapcsolattal a háztartásában. Összefüggés van az internet hozzáférés, és használat, valamint az egyének lakhelye között. A városi háztartások egynegyede, míg a vidéki háztartások 3 százaléka rendelkezik internet kapcsolattal. A városi lakosság 34 százaléka, míg a vidéki lakosság 7 százaléka internet felhasználó, azaz használja az internetet. Az internetezők szinte kétharmada otthon, míg a megkérdezettek 42 százaléka a munkahelyén vagy az iskolában internetezik. A legtöbben a világhálót levelezésre használják, tízből nyolcan tájékozódásra, kétharmaduk pedig játékra és szórakozásra.
Az Romániai internetezők robotképe a következőképpen írható le: egyedül élő, városi származású, közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, akiknek átlagéletkoruk 32 év.
A gyermekek saját populációt képeznek a médiahasználat szempontjából, mivel ők nyitottak minden olyan dologgal szemben, ami új. Tájékozottabbak, ismerik az új kommunikációs technológiákat, sok szabadidejük van, azonban a káros hatásokkal szemben védtelenek. A román Technológia és Internetért Egyesület által végzett online felmérés eredményei a következőket mutatják, ami a kiskorúak internet használati szokásait illeti: az internet hozzáféréssel rendelkező háztartásokban élő gyerekek a legtöbbet szüleiknél interneteznek, valamint az iskolában. A gyerek kétharmada napi 3-4 órát tölt internetezéssel. Elsősorban csevegésre használják az internetet. Ezt követően tájékozódásra, és végül levelezésre. Tanulási célokra igen ritkán használják a gyerekek a világhálót, inkább zenét hallgatnak és töltenek le, valamint játékokat játszanak és töltenek le.
Az Új Magyar Szó című napilapban a következőket írja a gyermekek internetfogyasztásával kapcsolatban: „az ifjú internetezők között a legnagyobb népszerűségnek a közösségi oldalak örvendenek, és ugyanakkor előszeretettel cseverésznek egymással az interneten”. A Romániában élő 14 év alatti gyerekek 63,5 százaléka naponta leül a számítógép elé különböző tevékenységek elvégzése érdekében. 59 százaléka meg az internet használja különböző célokból. Nagyon aggasztó az, hogy a megkérdezett 3 év alatti gyermekek 38,7 százaléka használja az internetet. Ugyanis ebben az életkorban a gyermekek még védtelenek a szennyinformációk ellen. A 7 és 10 évesek körében is nagyon népszerű a világháló, 11,8 százalékuk a virtuális világban keres választ például a házi feladat megoldására.
Az internet nagyon hasznos lehetne a gyerek fejlődését illetően, azonban nagyon sok esetben függőség alakul ki, ami nagyon káros hatással lehet rájuk.
Következtetések:
Az Internet olyan kommunikációs csatorna, amelynek fejlődése a leggyorsabb volt a történelem során és napjainkban már nélkülözhetetlen eleme a médiának. Az emberek az internetet nagymértékben fogyasztják. Nagy hatással volt az internet elterjedése a médiafogyasztási szokásokra is. Sokkal jobban elhanyagolják a hagyományos médiát és kedvelik az új médiát az emberek. Nem hiába élünk az internet korszakában, az új média korszakában. Mind az egyének, mind a szervezetek széleskörűen fordulnak az internet nyújtotta szolgáltatásokhoz. Az egyének rendszerint tájékozódnak, információkat keresnek, ügyeiket intézik, szórakoznak, játszanak, beszélgetnek, leveleznek, olvasnak, barátokat szereznek a világhálón, míg az intézmények ügyviteleiket és kommunikációjukat tehetik könnyebbé és áttekinthetőbbé az internet által.
Természetesen nagyon sok hátránya is létezik az internetnek. A nagymértékű adathalmazban jelentős mértékben találunk szennyinformációt, erkölcstelen, a társadalmi normákat semmibe vevő, perverz és törvénytelen tartalmakat is, amelyek elsősorban a felkészületlen felhasználókat veszélyeztetik, például a kiskorúakat. Gond az adatvédelem biztosítása is. Gyakoriak a kalózkodások, a személyes adatokkal való visszaélések. Sajnos az internet sem fejlődhet szabályozás nélkül.
Véleményem szerint hátránya az internetnek még az is, hogy vannak olyan emberek, akik internetfüggővé válnak, és emiatt elszigetelődnek, megszüntetik az élő kapcsolataikat, amelyek helyett virtuálisakat hoznak létre.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a túlzott internet és új médiafogyasztás funkcionális analfabetizmushoz vezethet, ami nagyon nagy probléma Romániában. A kutatások eredményei szerint Romániában a funkcionális analfabéták száma rohamosan növekszik. A 2000-es évhez képest 2006-ban, a 15 évesek körében, a funkcionális analfabéták száma 41,3 százalékról 53,5 százalékra nőtt. Ez a szám az utolsó helyre helyezi országunkat az európai országok között. Országunk lakosainak megy Európából a legnehezebben a szövegértés.
Sokan tudatában sincsenek annak, hogy funkcionális analfabéták, mivelhogy még a fogalmat sem ismerik.
Ha az ember nem fejleszti olvasási készségét, akkor bizony oda jut, hogy hiába tud olvasni, hiába ismeri a betűket és olvassa egybe azokat, ejt ki értelmes szavakat, mert nem érti, amit olvas. A médiafogyasztás és internet használat háttérbe szorítja a könyvolvasás lehetőségét. Egyre kevesebben olvasnak könyveket, és ez minden bizonnyal csak hátrányokhoz vezet. |
|
|
