A kulturális termelés nem egy egységes érdekekkel, célokkal és módszerekkel működő, központilag irányított kultúripar kezében van, hanem egy olyan piacon folyik, amely számos különböző szempontokat követ és eltérő eszközöket használ. Ilyenek például a reklám és marketing, televízió és rádió, nyomtatott valamint elektronikus könyv- és magazinkiadás, internetes tartalomszolgáltatások, zene, film, elektronikus játékok. Ezekben pedig mind-mind más szabályok érvényesülnek.

A zenei alkotások hangban rögzített formái a huszadik században jelentek meg. Ez azt eredményezte, hogy a zene könnyen tárolható és hozzáférhető lett. A rögzített forma fontos szerepet játszott a zene termelésében, terjesztésében és befogadásában, bár ez hátrányt jelentett az élő előadásmódnak. A zene iparszerű termelése, népszerűsítése és a meg növekedett érték-pluralitás hozzájárult az elit- és tömegkultúra közötti határ elmosódásában. Érdekes megfigyelést tesz Vályi Gábor. Szerinte a mai komolyzenei termelés legnagyobb szegmense ugyanazokra az üzleti szempontokra és marketingtechnikákra épít, mint a popzene. Eszerint Pavarotti és Sting ugyanolyan sztárok, vagyis sok szempontból hasonló státuszú, népszerű zenei előadók. A ma alkotó komolyzenei előadók között pedig gyakran fedezhetünk fel a popzene csillagaihoz hasonló „punk lázadókat” (mint Nigel Kennedy) és „szexi cicákat” (mint Wanessa Mae).

A népszerű zenében a technológiák és a médiumok által képviselt hatalmi formák olyan erők, állapítja meg Vályi, melyekkel árucikkek és piacok teremthetők, és melyek az egész iparágat létrehozták és működtetik. „A legmélyebb szinten ez ideológiai hatalmat jelent: a kommunikációnak, az üzenetek ellenőrzésének, a domináns érdekek és értékek reprezentációjának, kódolásnak – és ugyanakkor gyakran elfedésének – hatalmát.”

 
A zenehallgatás, -fogyasztás formái és gyakorisága a Fanta Trendriport on-line felmérés eredményeinek tükrében

A kutatási adatok szerint, minden második magyar fiatal több mint 3 órát, a hétvégeken 44%-uk pedig öt óránál is többet tölt zenehallgatással. Az új zenéket elsősorban az internetről szerzik be. A többség leginkább fájlcserélő hálózatokat használ, illetve a barátokkal való csere során bővíti gyűjteményét. A tinik 13%-a több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint 1000 darab hagyományos albumnak felel meg.

A fiatalok által végzett zenehallgatás másodlagos tevékenységnek számít. A tinik párhuzamosan fogyasztanak különböző tartalmakat, így a csevegő programok használata vagy az internet böngészése, tömegközlekedés, játék, vezetés, tanulás, ritkább esetekben házimunka közben folyamatosan szól a zene.

A zenehallgatáshoz használt eszközök és médiumok is nagyon változnak. A tinik körében a legnépszerűbb az mp3 lejátszó, majd ezt követi a rádió és a CD. Online rádiót a magyar fiatalok fele hallgat, míg TV-n 44% hallgat és néz a különböző klipeket. A zenéhez jutásnak is több forrása van: 92%-a a fiataloknak barátaival cseréli a zeneszámokat, CD-t több mint 50%-uk vásárol, fájlcserélő programokon keresztül is majdnem minden fiatal tölt le albumot, 21%-uk interneten vásárol albumokat.

Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a 70-80-as években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok „zenefogyasztására”. A zenehallgatásban előtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak vagy slágereket. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgatók vannak.

Sok fiatal számára a zene önkifejezés is, 20%-uk játszik valamilyen hangszeren.

A demokráciának köszönhetően a mai fiatalok, stilusukat illetően, nincsenek gátolva semmilyen szinten, mindenki maga választhatja ki, hogy milyen zenét hallgat, milyen divatot követ, és ennek megfelelően hogyan fejezi önmagát.

Zárszó helyett néhány érdekesség

Száraz András mondja, hogy „manapság a zene megszűnt kommunikációs csatornaként létezni különböző társadalmi rétegek között, a legújabb zenei irányzatok nem alkalmasak e feladat betöltésére. A legújabb és legfejlődőképesebb zenei irányzatban, az elektronikában az érzéseknek, a meditációnak van szerepe, a gondolatok szabadsága, a zeneszöveg hiánya vagy lepusztultsága és ideológia nélkülisége jellemző. Így nagy szerepet kap a vizualitás és a fantázia.”

De hogyan is alakult ki az elektronikus zene?

 Századunk elején kezdett megjelenni a gépzene, és fokozatosan fejlődik ma is. Célja az volt, hogy érzéseket, benyomásokat közvetítsen ismeretlen hangok által, és ezzel szórakoztassa az embereket.

1916-ban alakult meg a Dadaista Mozgalom, amely nem támogatott semmilyen ideológiát, csak a szellem nagyságát, az önkifejezés szabadságát. Lázadásuk egyik lényeges mozzanata volt, hogy új, indusztriális hangok alapján készítettek zenét. A dadaista inspiráció mellett fontos szerepet töltött be Luigi Russolo olasz futurista művész, aki számos zajelőállító berendezést készített.

1920-ban Leon Tyeremin, az orosz elektronikus zseni feltalálta a szintetizátor első változatát.

1958-ban jött az elektronikus zongora, majd 1965-ban az első analóg szintetizátor. Ettől kezdve az elektronikus hangzás a zene sok műfajában tért hódított. A világhírű Pink Floyd is előszeretettel használta az elektronikus hangszereket. Ebben az évben kezdett tevékenykedni Terry Noel, aki elsőként gondolkodott a számok egybemixeléséről.

Az 1970-es években Giorgo Moroder stúdiómágus és producer Éjféli Expressz c. filmjének szintetizátorokon alapuló betétdala elnyeri az Oscar-díjat, majd Donna Summer örökzöldje, az I Feel Love az első olyan felvétel a világon, melynek alapjait nem zenészek játsszák fel, hanem egy gép generálja. Video link: http://www.youtube.com/watch?v=Ixl5belnUOY&feature=related

1971-ben megalakult a világ első elektronikus együttese, a Kraftwerk, mely bevitte a könnyűzenébe a dobgépeket és az elektronika elméletét. Video link: http://www.youtube.com/watch?v=VXa9tXcMhXQ

1973-ban három bronxi fekete DJ (Afrika Bambaata, Kool Herc, Grandmaster Flash) valami egészen új dolgot talált ki: a súlyos funk-soul darabok breakbeat szekcióit (amikor csak a dob játszik) egymás után kezdték keverni. Megindították a fekete zene új fejezetét, a hip-hop-ot.

1976-ban robbant be a köztudatba Jean-Michel Jarre az Oxygene-nel. Video link: http://www.youtube.com/watch?v=x8dqzTl0vUI

1978-ban Brian Eno létrehozta az új hangokon és atmoszferikus zajokon alapuló stílust, az ambient-et.

A 1980-as évek diszkó csúcspontját a Szombat esti láz című sikerfilm jelentette.

A diszkó igényelte a megújulást, a DJ-k ennek a remix szó mai értelmében próbáltak megfelelni. Frankie Knuckles megpróbált mindent, hogy a diszkót életben tartsa, megpróbálta a számokat a technika segítségével változtatni. Különböző helyeken megvágta azokat, játszott a vokálokkal, meghagyta az egyszerű ritmust, melyet legtöbbször dobgép segítségével állított elő. Az így kialakult új stílus lett a house, mely fokozatosan elterjedt az USA-ban. Detroit lett az a hely, ahol a kezdeti house-utánzatokból kialakult a techno.