Egy weboldal tervezésekor a fő hangsúlyt a szakértők elmondása alapján, a célközönség helyes elérése kapja. Ugyanis nem készülhet egy komoly orvosi kamara számára egy vidám, tarka színekkel és gyerekes formákkal létrehozott felület. Ugyanígy egy napközi számára sem előnyös a komor, szürke, realista felépítés.
A felület létrejötte után kezdődik meg csak az igazi hajsza, hiszen életben is kell tartani az oldalt, és naprakész információkat kell a célközönség elé tárni.
Elmondhatjuk ugyanakkor, hogy beszélhetünk egy komoly weboldal dömpingről, és egyértelművé vált, hogy a sikeres weboldalak mögött komoly statisztikai feldolgozás áll, hadd említsem az www.erdely.ma, avagy Erdély szinten, nagy közkedveltségnek örvendő www.transindex.ro internetes portálokat.  
Nem minden esetben a felület készítője foglalkozik a továbbiakban a weboldallal. Az esetek többségében, az elkészült weboldalt az adott cég, vagy ügyfél kezeli tovább akinek ez készült. Hatalmas hibának találták, hogy bár elkészítenek egy szép felületet az adott kliens számára, és hónapok után kíváncsiságból visszatekintenek az általuk készített weboldalra, és semmi forgalma nincs. Az is előfordult már, elmondásuk szerint, hogy a kliens éppen tőlük várt a megoldást, vagy okolta a szakembereket, a hiány, vagy érdektelenség miatt.
Abban a kérdéskörben, mely szerint szokták-e ajánlani a statisztika követését az oldal fejlesztői, további üzemeltetői számára, egységes válasz született:
•    „Ha jó eredményeket akarnak elérni – mindenképpen!”
•    Mindenképpen, igen. (stb.)
Tehát ebben rejlik a kulcs, ezzel tudnak minket fogyasztókat a számítógép elé láncolni, ezért vagyunk aktív internethasználók, és megrögzött információ hajhászok. Bár ezek a fejlesztések értünk vannak, mi kértük, és nekünk hozták létre, de az érem kétoldalú. Minél több látógató, annál több fogyasztó, minél több fagyasztó annál több reklám és annál nagyobb a siker. Vannak esetek amikor nem is vesszük észre a reklámokat, vagy egyáltalán nem azért látogatjuk az oldalt mert  reklámok, ajánlatok vannak a felületen lerejtve, vagy éppen szembe velünk, hanem mert kielégítik szociális igényeinket. Társakat találunk, barátságokat kötünk – bár sok esetben ezek virtuálisak – besorolódunk egy rendszerbe, nem leszünk különcök, és nem azzal foglalkozunk, hogy most mennyi időt töltünk a gép előtt hanem, hogy jól szórakozunk. Egy szó mint száz szolgáltatásokat fogyasztunk. Tudatosan vagy anélkül de belépünk egy bűvkörbe amiből nehezen lehet kilépni, és órákat töltünk a képernyő előtt várva a kommenteket, vagy egy új képet. Közösség oldallak fogyasztói vagyunk – ez ma már divatos – ahogy egyik ismerősöm fogalmazott, még ha viccesen is, de: „minden emberenek kell rendelkeznie IWIW profillal”. Ez ma már lassan tendencia, de nézzük meg honnan indult ez az őrület és miért fogyasztjuk előszeretettel.

A közösségi média jelenti mindazokat a felületeket, ahol egy közösség tagjai tudnak kapcsolatot teremteni és tartani nem csak egymással, egymás közt, hanem a hálózat természetéből adódóan újabb tagok meghívásával illetve csatlakozásával addig ismeretlen személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal is. A „szociális média” fogalom tulajdonképpen egy rossz fordítása - sajnos sok helyen így olvasni -  a közösségi oldalak gyűjtő kifejezésnek. Mint ahogy nem egy és ugyanaz a közösségi háló(zat) és a szociális háló sem.
A közösségi médiahálón belül a háló szón van a hangsúly. Minden tagnak megvan a maga kis saját hálózata, egy mikrohálózat a tömegben, mely számos más mikrohálózattal áll kapcsolatban. Ez a hálózat lehetővé teszi teljesen ismeretlen, idegen személyek számára a kapcsolatteremtést. Habár a hálózat lehetőség nyílik az ismerkedést nem ez az elsődleges feladata, vagy nem ezt állítják a felhasználók az első helyre. A közösségi médiaháló, mint a Twitter elsősorban a már kialakult, egyének közti kommunikációt könnyíti meg. A legtöbb hasonló háló nem az ismerkedést helyezi előtérbe éppen ellenkezőleg, a kommunikációt részesíti előnyben a barátok, ismerősök közt. A rendszerben levő emberek kommunikálhatnak egymással, reagálhatnak egymás megjelenő bejegyzéseikre, videóikra illetve, közzétett információikra.
Ez egy rendszer, egy életforma, ennek a rendszernek számos tagja van, és számos fogyasztója is ugyanakkor. Ezek az emberek a nap több óráját azzal töltik, hogy az ilyen közösségi oldalakat látogatva kapcsolatokat teremtenek, közvetetten emelik az oldal forgalmát, és tudat alatt fogyasztóivá válnak az ilyen oldalaknak. Hogy miként kommunikálnak egymással, pusztán attól függ, hogy milyen jellegű eszközök használatát sajátítják el, az egyes őket érintő külső befolyások hatására.
Az hálóhoz csatlakozás után, a felhasználók kategóriákba rendezhetik a különböző emberekkel fenntartott kapcsolataikat: Barátok, Kapcsolttartók, Rajongók stb. Ugyanakkor egyes oldalak, mint például a Twitter a következő címkékkel láthatja el a barátokat: Követők, vagy rajongók. Megtévesztő lehet a Barátok terminus, hiszen sok esetében nem is jelent a szó elsődleges értelmében vett barátságot.  
Az emberek már szociális kapcsolatokra használták számítógépeiket, e technológia kialakulásának kezdetén. Az internet kialakulása és elterjedése előtt már a felhasználó rendszereket használtak, sokuk a közösséget tartotta első célnak.  A blogok és e-mailek voltak az alapító atyái a közösségi médiának, olyan weboldalak mellett, mint a Xanga és a Livejournal. Ezek az oldalak előre letaposott utat hagytak a mögöttük fejlődő új generációnak, mint a Wordpress.
A 90-es évek közepétől a 2000-ig hatalmas fellendülést tapasztalhattunk az online szolgáltatások terén. Rengeteg szociális szolgáltatás jött létre, mint például GeoCities, vagy a theGlobe.com, de mivel a fellendülés nem várt méreteket öltött az egyediség egyre kevésbé számított. A legtöbb szociális háló egyforma alapokra, egyforma megjelenésre épült. Az első ilyen műfajban megjelenő weboldal 1997-ben indult el. SixDegrees.com megengedte felhasználói számára, hogy profiloldalakat hozzanak létre, és baráti listákat tegyenek közzé a főoldalon. 1998-ban lehetőség nyílt a baráti listák közti bolyongásban, megtekintve mindenki profil oldalát.
A Classmates.com lehetővé tette a kapcsolatteremtést a középiskolák tanulói közt, de a felhasználó nem készíthetett profiloldalt, vagy baráti listát, csak sokkal később lettek ezek az opciók elérhetők. A SixDgrees az első rendszer mely mar a kezdetektől engedélyezte ezeket az opciókat. SixDgrees segítségével az emberek felvehették a kapcsolatot másokkal. Mialatt több millió felhasználója volt 2000ben mégis bebukott és felszámolták a hálózatot. A SixDgrees volt az előfutár ebben a műfajban. A Friendster volt a következő lépcső a szociálisháló fejlődésében.  Habár nem volt olyan népszerű akkoriban, mint manapság a MySpace vagy a Facebook, de tartalmazta azokat a válaszható opciókat, amelyeket a mai óriások kínálnak a felhasználóknak. Lehetőséget nyújtott új barátságok kötésére, a régiek ápolására az interneten keresztül, magánéleti biztonságot nyújtva felhasználójának.
Körülbelül tíz év alatt, a szociális hálók népszerűsége markánsan felfele ível. Olyan weboldalak, mint a Twitter, Facebook vagy a MySpace kulturális ikonokká váltak, felerősítve az internetes kommunikációt szerte a világban.
Nézzük meg, hogy mit is nyújtanak konkrétabban, amivel minket fogyasztókat magukhoz láncolnak.