A reklámfogyasztást a hirdetési anyagok megálmodó, elkészítői valamint a célközönség alakítja. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy nem mindegy, hogy a közönség, hogyan viszonyul az adott reklámhoz, ezért a gyártó részéről se elhanyagolható a kommunikációs csatorna megfelelő kiválasztása. Egyszerűsítve kissé a dolgokat, vizsgáljuk meg a legalapvetőbb kérdést: a fogyasztó szereti/szeretheti a reklámokat?

Világszerte  az emberek évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat, amelyek az egyes országok éghajlati és egyéb természeti adottságainak megfelelő növényi alapanyagokból készülnek. Ezeket gyakran alkalmazták gyógyászatban egészen a modern orvostudomány kezdetéig. A történelem során az alkoholfogyasztást és kereskedelmet gyakran próbálták szabályozni, elsősorban a piaci szabályozás miatt. Az alkoholfogyasztással járó közégéségügyi problémákra jóval később kezdtek el odafigyelni.

A reklámot sokan sokféleképpen közelítik meg, és hasonlóan sokféleképpen viszonyulnak a reklámfogalmához, vagy egy-egy konkrét példájához. A reklámot sokan nevezik művészetnek, sokan tudománynak, és igencsak sokan manipulációs eszköznek. Jelen eszmefutatásban nem fogunk ítéletet mondani a reklámok felett, megpróbáljuk elsősorban a fogyasztói oldalról megközelíteni, de odafigyelni a másik fontos területre is a marketingre, hiszen e kettő napjainkra szinte elválaszthatatlan.